Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csodálatos elme

Elhangzott: 2005.05.10.
- Kossuth Rádió/Gyógyír

 

Gyógyír - Talán ha három éve láttam a Csodálatos elme című filmet. Ugye egy beteg matematika professzor kettős életéről és nem nagyon tudtam különbséget tenni magában a filmben sem, hogy mi a fikció és mi a valóság. Skizofrén volt a professzor. Milyen ez a betegség. Dr. Harangozó Judit pszichiáter, egyetemi adjunktus.

Dr. Harangozó Judit: - Valóban a beteg oldaláról nézve és ez a film azt hiszem ezt nagyon jól megmutatta, nem mindig különül el a valóság és a képzelet. Tulajdonképpen ezt hívjuk pszichotikus állapotnak amikor a valóságban mintha álomszerűen belecsúsznának olyan dolgok amitől valóságosnak észlel. Ilyenek például a hallucinációk amik a filmben elsősorban alakok voltak a Ness professzor mellett. A gyakorlatban legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy a betegek hangokat hallanak. Tehát nem annyira látomásaik vannak, de ezek a hangok bizony nagyon sok szempontból befolyásoló hatásúak, kommentálják az Ő cselekedeteiket.

P. Kiss Zsuzsa: - Tanácsot adnak netán, erre menj, ezt csináld, azt csináld?

Dr. Harangozó Judit: - Ez is lehet. Általában olyasmit mondanak ami a páciens életében fontos vagy amit Ő csinál, esetleg felszólítják bizonyos dolgokra és ilyenkor néha veszélyes viselkedési problémák is bekövetkezhetnek. Hatékony kezelés kell. Olyan gondozási kapcsolat amiben a beteget nyomon követjük az élete során. Megfelelő gyógyszerekkel és hosszútávon kezeljük és emellett sokminden mást teszünk pszichoterápiát, rehabilitációt. Van egy olyan tréningünk is amit úgy hívnak, hogy pszichoedukációs térning amikor a betegekkel és a családtagjaikkal együtt ülünk le és beszéljük meg a betegség minden fontos részletét. Méghozzá kölcsönösen, hiszen a skizofrénia egy nagyon változatos megjelenésű és lefolyású betegség. Nekünk szakembereknek is meg kell tanulni, hogy az adott beteg milyen egyéni utat mutat, milyen egyéni sajátosságai vannak.

Kép

P. Kiss Zsuzsa: - Tudunk egy esetet mondani amiről mi laikusok is megértjük, hogy milyen bonyolult betegség ez?

Dr. Harangozó Judit: - Van például egy páciensem aki megváltozottnak éli meg a világot maga körül és úgy érzi, hogy tulajdonképpen az idő az lassabban megy mint ahogy valóságban megy, vagyis, mint ahogy a valóságos világban meg. Kicsit olyan mint Mátrix filmből jött volna ki az Ő élményvilága. Ez nagyon kínzó számára. Nem érzi a dolgokat olyan valóságosnak maga körül.

P. Kiss Zsuzsa: - Nem tud elmenni mondjuk a találkozókra egy megfelelő időpontra?

Dr. Harangozó Judit: - Nem is akar elmenni, nagyon nem találja a helyét ebben a világban.

P. Kiss Zsuzsa: - Van munkahelye az ilyen betegeknek, egyáltalán a munkahely tudja, hogy skizofrén betegről van szó?

Dr. Harangozó Judit: - Egyes esetekben nagyon sikeresek lehetnek a betegek, tehát nem feltétlenül mindig rontja a munkaképességet, de azért a gyakorlatban a gondozott betegek többsége leszázalékolt. Ez azért nemcsak a betegséggel összefüggő probléma, hanem amiatt is így van, hogy Magyarországon a rehabilitációs lehetőségek nagyon hiányosak. Szinte ez a diagnózissal automatikusan leszázalékolják a betegeinket és kevesebb ráfordítás és kevesebb segítség van a munka rehabilitáció területén.

P. Kiss Zsuzsa: - Valahol azt olvastam, hogy a népesség 1 százaléka szenved ebben a betegségben, vagyis minden 100. ember. Kiderítették-e már, hogy mitől lesz valaki skizofrén?

Kép

Dr. Harangozó Judit: - A skizofrénia okait egészen pontosan még nem ismerjük. Azt tudjuk, hogy lehet egy öröklött hajlamosság ami azonban nem olyan nagyon erős. Ez azt jelenti, hogy például hogy ha valamelyik szülő skizofréniában szenved akkor különböző vizsgálatok 5 és 10 százalék közé teszik az öröklődés valószínűségét Ez nem olyan nagyon magas, ha úgy tetszik. Tehát az örökletes hajlam nem elegendő. égy tűnik, hogy egyéb biológiai sérülékenységi faktorok és egyéb más faktorok is szükségesek ahhoz, hogy kialakuljon ez a betegség. Lehetséges, hogy a terhesség alatt történik valamilyen ártalom, Később a kamaszkorban jellemző az, hogy különböző stresszhatások azok amelyek végül is a betegség közvetlen kiváltó okai.

P. Kiss Zsuzsa: - Fiatal felnőtteket veszélyeztet ez a betegség, tehát nem rögtön gyerekeknél kezdődik a skizofrénia, hanem azt hiszem 15 és 30 év közötti korosztályba.

Dr. Harangozó Judit: - Így van és ez nagyon gyakran igen tragikus dolog, hiszen a mi életünkben is ez egy olyan korszak amikor az egész jövőnk megalapozódik amikor a szakmai karrierünk a munka választás, a munkakezdés, a kapcsolatok, a családalapítás kellene, hogy megtörténjen és gyakran látjuk, hogy ez a betegség ami a kamaszkortól a kora felnőttkorig szokott kezdődni derékba töri a betegeink életét.

P. Kiss Zsuzsa: - A kezelés pedig élethosszig tart. A betegeknek gyógyszert kell szedniük. Valamilyen terápiában részesülniük kell az életük során, de mikor tünetmentesek hajlamosak vagyunk ugye a gyógyszert abba hagyni, hiszen nincsen semmi bajunk látszólag. Statisztika 4-6 hetes kórházi kezelés után a betegek egyharmada nem szedi Magyarországon a megfelelő készítményt. Később 80 százalékuk nem szed már gyógyszert. Egy holland vizsgálat azt mutatja, hogy a gyógyszerszedés abbahagyása utáni 30. napon már négyszeresére nő az öngyilkosság hajlama. Borzasztóak ezek a számok.

Kép

Dr. Harangozó Judit: - Igen, ez egy nagyon komoly veszély. Ugye egészen természetes viselkedés az, hogy az a beteg akinek évtizedeken keresztül gyógyszert kell szednie az időnként megpróbálja a gyógyszer nélkül, különösen hogy ha azt érzi, hogy már egészen jól van, most már nincsenek olyan tünetek amik az akut állapotban voltak. Nem nagyon tudatosak a betegek abban a tekintetben, hogy a gyógyszer egyben megelőzhetné a következő visszaesést. Ezért külön figyelmet kell fordítanunk arra, hogy segítsük a betegeinket abban, hogy együtt tudjanak élni a gyógyszeres kezeléssel amire valóban hosszútávon szükségük van. Fokozott kockázat még amikor a beteg hirtelen hagyja abba a gyógyszer szedeését. Például elutazik valahová rokonokhoz. Nem is viszi magával. Ezekből az adatokból egy hihetetlen megemelkedett kockázatot hordoz amikor hirtelen abbahagyja a megszokott gyógyszerét. Ez nagyon nagy eséllyel elég hamar, néha csak hónapokon belül, de előfordulhat hogy, heteken belül visszaeséseket eredményez.

P. Kiss Zsuzsa: - Mennyire korszerűek a skizofrénia gyógyszerei? Kényelmes-e velük együtt élni? Lehet, hogy pont azért hagyják abba a gyógyszerszedést mert ez túl sok figyelmet igényel.

Dr. Harangozó Judit: - Igen, valóban külön figyelmet kell arra fordítani, hogy a gyógyszerek minél kevesebb mellékhatással rendelkezzenek hiszen a mellékhatások nagyon megterhelik az együttműködési képességet. Minél könnyebb legyen ezeket használni. Magunk is úgy vagyunk vele, hogy ha egy gyógyszert háromszor, négyszer vagy akár ötször kell bevenni egy nap vagy esetleg többféle tablettát, akkor hajlamosak vagyunk ebből valamit elfelejteni. Ma már szerencsére rendelkezésre állnak úgynevezett A típusos antipszichotikus készítmények amelyek kedvezőbbek a mellékhatások szempontjából is és megjelent az elérhető gyógyszerek körében már olyan A típusos antipszichotikum is amely tartós hatású injekció formájában is adható és ez a betegek bizonyos százalékánál egyrészt sokkal kényelmesebb gyógyszerhasználatot jelent, nagyon sokan inkább ezt választják mint azt, hogy mindennap be kelljen venni a tablettákat.

Kép

P. Kiss Zsuzsa: - Tudomásom szerint ezt az injekciót kéthetenként elég egyszer beadni.

Dr. Harangozó Judit: - Így van, inkább bevállalják azt az injekciót és az kényelmesebbnek érzik, illetve hát gyakran mi szakemberek és a hozzá tartozók is nyugodtabbak vagyunk, hogy ha tudjuk, hogy az amit látunk, hogy az izomzatba bekerült az injekció során, hogy az biztos, hogy hat és nem felejtődik el a bevétel.

P. Kiss Zsuzsa: - Ilyenkor szerencsére tünetmentessé tehető ez a fajta betegség is és aktív tagja maradhat a közösségnek a beteg és ez a legnagyobb dolog.

Dr. Harangozó Judit: - Ez a fő cél és ehhez a gyógyszeres kezelés az egyik nagyon fontos segítség, de másfajta segítségre is szükség van. Igazából egy olyan hosszútávú gondozásra van szükségük a betegeknek ahol megfelelő segítséget kapnak nemcsak a tüneteik kezelésében és kontrolljában, hanem az életük élésében is. Ezt hívjuk rehabilitációnak. Ebben azt kell mondjam, hogy rosszabb a helyzet mint a biológiai terápia területén. Azért szerencsére bővülnek a lehetőségek és úgy gondolom, hogy ez a terület ami még sok szakmai fejlődést kíván.

Kép

P. Kiss Zsuzsa: - Miért nem lehet meggyógyulni a skizofréniából?

Dr. Harangozó Judit: - Úgy tűnik, hogy ez egy olyan betegség ami nem mondhatjuk, hogy sose lehet meggyógyulni. Az esetek kis részében nem térnek vissza a pszichotikus epizódok, hanem esetleg csak egyszer jelentkeznek az életben. Mi mégis inkább azokkal a betegekkel találkozunk akiknél ez a betegség elindul és utána már nem gyógyul meg spontán, hanem időnként, időről időre visszatérhetnek. égy tűnik erre sokféle magyarázatot keresnek, hogy van ennek egy biológiai természete is. Valahogy úgy lehet elképzelni, hogy amikor ez a betegség elindul akkor egy olyanfajta egyensúlyváltozás jön létre az agyban, egy olyanfajta biokémiai egyensúlyváltozás mint ahogy a libikókát átbillentjük az egyik oldalról a másik oldalra és a spontán nem nagyon tud visszabilleni ez a libikóka hanem ehhez nagyon sokféle segítség kell, hogy valóban egy betegséggel élve is egészséges életet élhessenek a betegeink. Ezért tartom fontosnak a pontos gyógyszerszedést.