Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Osztrák író próbaüzlete magyar pszichiáterekkel

2008.06.30

 

Hans Weiss osztrák oknyomozó író - aki eredetileg pszichológiából és filozófiából doktorált Innsbruckban, és az orvostan, gyógyszerészet iránti érdeklődését újságírói, írói munkásságában is megőrizte, a The Washington Post cikkének néhány mondatát olvasva határozta el: Magyarországot választja annak kipróbálására, vajon a nagy gyógyszergyárak takarékossági okokból és az ottani joghézag kihasználásával valóban átteszik-e a még nem engedélyezett gyógyszerek kipróbálását kelet-európai, illetve harmadik világbeli helyszínekre. Úgy vélte, megbizonyosodott róla: egyes magyar pszichiátriai klinikákon, kórházi osztályokon megfelelő díjazás ellenében mód van illegális, a nemzetközi joggal ellentétes gyógyszerkísérleteket végrehajtani. Ezt azonban ezúttal is mindenki cáfolja.

Weiss konkrét ajánlattal keresett meg magyar orvosokat, a pozitív válaszok birtokában tapasztalatait és a történteket bizonyító e-mail-váltást - a személyiségi jogok figyelembevételével, a neveket nem titkolva - a Deuticke német kiadónál közzétett könyvében publikálta.  Kép  

Osztrák "próbaüzlet" magyar pszichiáterekkel

A gyógyszerkísérletek ügyében minden érintett cáfol - Az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indít

A "Márkacégek fekete könyve" afféle rendhagyó vásárlói tájékoztató. Weiss - aki kutatásaihoz szerzőtársa, Klaus Werner segítségét is igénybe vette - "pharma-konzultáns"-ként e-mailben fordult az internetről szerzett címen a fővárosi Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályának vezetőjéhez. Ígéretes antidepresszíva kipróbáláshoz keresett segítséget. Olyan kísérletet ajánlott - megfelelő díjazással -, amely szerinte a Nemzetközi Orvos Szövetség Helsinki Nyilatkozata értelmében illegális, mivel a kísérlethez kiválasztott betegek egy részét csak placebóval kezelik az összehasonlítás lehetősége kedvéért. Márpedig az ilyen típusú pszichiátriai betegség a valóságos gyógyszer elhagyása esetén az öngyilkossági hajlam növekedésével jár együtt; a páciens élete veszélyben foroghat.  Kép   

Élénk levelezés után a magyarországi partner, dr. Kassai Farkas Ákos - Weiss kérésére - két további kollégát is javasolt. Egyikük, Faludi Gábor, a Kútvölgyi kórház pszichiátriai osztályának vezetője ugyancsak pozitív választ adott. A gyógyszerkísérletek terén szerzett gyakorlatról Weiss Kassai Farkas doktor tanácsára a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályának internetes oldaláról tájékozódott. Itt meghatározott címszó alatt angol nyelvű lista sorolja fel részletesen azt a 18 kísérletet, amelyben az intézmény már részt vett. A levelezést Kassai Farkas egy idő után kórházi e-mail címéről az otthonira állította át.

A kötetben közzétett levélmásolatból kiderül, az orvosi honoráriumot betegenként 3500 dollárban szabták meg. Ezen felül - Kassai Farkas javaslatára - tíz százalékot, azaz 350 dollárt kapott volna a kórház. Weiss kérésére Kassai Farkas részletezte, ki hogyan részesül a 3500 dollárból. Ezek után már csak a személyes találkozó lett volna hátra, Weiss azonban előzőleg még tanácsot kért a Lélek hangja nevű, pszichiátriai önsegélyező szervezet vezetőjétől. Gombos Gábor megígérte: összehozza olyanokkal, akik már részt vettek gyógyszerkísérletben. Ebből nem lett semmi, ám a személyes találkozón, amiről csak a könyvben közzétett részből tudunk meg részleteket, fontos apróságok derültek ki: kétes értékű az ilyen kísérletben részt vevő betegek "önkéntessége", beleegyezésüket kisebb-nagyobb előnyök ígéretével csikarják ki.   Kép  

"Vajon Ön - ha zárt osztályon kezelnék, s az orvos megcsillantaná a lehetőségét annak, hogy áthelyezik nyitott osztályra: feltéve, ha részt vesz a gyógyszerkísérletben, nemet mondana?" - idézi a szerző a kötetben Gombos kérdését. Weiss Faludinál is megérdeklődte, nem lesz-e probléma az engedélyekkel, hiszen a placebóval végzett kísérletek kapcsán jelentek már meg cikkek a magyarországi lazaságokról. Faludi ezeket hazugságnak nevezte, és biztosította a "pharma-konzultánst", hogy a híresztelés nyomán semmiféle változás nem történt.

Ez volt az a pont, ahol Weiss váratlan nehézségekre hivatkozva lemondta a személyes találkozót és a kísérletet. Nem fedte fel önmagát - nem akarván a könyv megjelenése előtt nehézségeket. A kötetben - Bécsben augusztusban mutatták be - a 88. oldaltól a 105.-ig terjedő rész (e-mail másolatokkal dokumentálva), foglalkozik a magyarországi epizóddal.

A könyvben említett két pszichiáter határozottan cáfolja a könyv állításait. Kassai Farkas Ákos lapunknak kijelentette: osztályán csak a magyar törvényeknek is megfelelő klinikai vizsgálatok zajlottak. Minden ilyen eljárást regionális etikai bizottságok ellenőriznek. Nem igaz, hogy a gyógyszerpróbában részt vevő betegek kényszer hatása alatt írták volna alá beleegyező nyilatkozatukat. Mint mondja: olyan elő sem fordulhat, hogy kiegészítő kezelés nélkül csak placebót kapjon a beteg. Minden gyógyszerpróbában eljárásrend szabályozza a kiegészítő kezeléseket is. A Weiss-féle levelezéssel kapcsolatban Kassai Farkas Ákos elmondta: etikátlannak tartja az oknyomozó újságíró viselkedését, ennek ellenére a levelezésben nem talál elmarasztalható állítást. Ő ugyanis csak tájékoztatást adott egy érdeklődőnek arról, hogy Magyarországon milyen feltételekkel lehet gyógyszert kipróbálni. A főorvos lapunk kérdésére elismerte, hogy az etikai bizottságok az eljárás tisztaságát csak a dokumentációból ellenőrzik, és egyszer sem keresték meg a betegeket. Arra a kérdésre, hogy a 3500 dollár a szokásos orvosi honoráriumnak felel-e meg, azt válaszolta: ezt az összeget maga Weiss úr ajánlotta első levelében. A pénz felhasználhatóságát a szerződésben rögzítik. Ebből finanszírozzák az adókat, a vizsgálatok költségeit. Egy-egy ilyen próba eltarthat három hónapig, de akár egy évig is.    Kép   

Dr. Faludi Gábor pszichiáter, egyetemi magántanár lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában egyebek között azt írta: a magát is csalónak elismerő újságíró, Hans Weiss "leleplezésnek" szánt művéről van szó, amelyet cáfolni kell akkor is, ha az egészre legszívesebben legyintene az ember. A depresszióellenes szerek vizsgálata önkéntes alapon, a beteg beleegyezésével történik, és eleve kizárjuk az öngyilkosságra hajlamos pácienseket. Hangsúlyozta: vizsgálóhelyükön eddig semmiféle gyógyszervizsgálattal összefüggő, egészségkárosító esemény nem fordult elő.

Az érintettek mellett a hazai pszichiáterek is visszautasítják, és kizártnak tartják, hogy hazánkban illegális, a nemzetközi normáktól eltérő gyógyszervizsgálati gyakorlat folyna bármely klinikán vagy kórházi osztályon. Dr. Szűcs Attila professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy egyáltalán eltérhetnének a szabályoktól. A vizsgálatok ugyanis nemzetköziek, szigorúan ellenőrzöttek, meghatározott feltételekkel, s csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács klinikai-farmakológiai és kutatásetikai bizottságának engedélyével zajlanak.

Ha mégis bebizonyosodna, hogy valaki közülük etikai vétséget követ el, megszegi a nemzetközi jogi normákat, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium vizsgálatot kezdeményez az OGYI, valamint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatójánál és az Egészségügyi Tudományos Tanács gyógyszeretikai bizottságánál - jelentette ki munkatársunk érdeklődésére dr. Füredi János, a szakma legfelsőbb szervének számító kollégium elnöke. Füredi professzor utalt rá, hogy nemrégiben egy világlapban szintén a hazai gyógyszervizsgálati gyakorlatot bíráló cikk jelent meg (ez volt a The Washington Posté - a szerk.), amely ugyancsak hírbe hozta Faludi Gábort és a Kútvölgyi kórházat. Az ügyet akkor az OGYI kivizsgáltatta, s alaptalannak találta.      Kép   

Dr. Borvendég János főigazgató-helyettes jelentést készített, amelyet megküldött az amerikai újságnak, s egy szakmai folyóiratnak, az Applied Clinical Trialsnak - de a cikket csak ez utóbbi közölte. Kizártnak tartja a könyv ezzel foglalkozó fejezetét dr. Kurimay Tamás, a Szent János Kórház pszichiátriai osztályának vezetője is, aki korábban a Kútvölgyiben dolgozott, s maga is részt vesz gyógyszervizsgálatokban.

Szakemberek szerint a félreértést feltehetően az okozza, hogy a Nemzetközi Orvosi Szövetség Helsinki Nyilatkozatának legutolsó módosítása, annak is a placebók alkalmazásával foglalkozó része máig vitatott. Valóban szigorú feltételeket szab, de nem tiltja meg minden esetben a placebo kontrollként való használatát, e nélkül ugyanis számos vizsgálatot nem lehet megbízhatóan elvégezni - mondta lapunknak Borvendég János. Az OGYI főigazgató-helyettese szerint e nyilatkozatmódosítást bírálta például az Európai Központi Törzskönyvezési Iroda tudományos tanácsa is. A professzor javaslatára foglalkozott e kérdéssel - a pszichiátriai betegekre külön tekintettel - tavaly ősszel az ETT klinikai-farmakológiai bizottsága. Javaslatuk szerint jár el a pszichiátriai szakma: e szerint már a vizsgálat kezdetén mérlegelik, bevonható-e a depressziós beteg a vizsgálatba, nincs-e öngyilkosságra utaló jel. Olyan vizsgálat is lehetséges, hogy az alapkezelést mindkét csoport megkapja. Ha a gyógyszervizsgálat közben valamelyik beteg állapota romlik, azonnal "feltörik a kódot", amelyből kiderül, hogy a beteg gyógyszert vagy placebót kapott-e, s ha az utóbbit, azonnal megkapja az aktív kezelést.

Lapunk megkeresésére az Egészségügyi Minisztériumban közölték: az osztrák író könyvében foglaltak ügyében vizsgálatot indít a tárca.

Munkatársunk az iránt érdeklődött, mennyiben tekintheti a bíróság bizonyítékként az e-mail levelezést? Megtudtuk: a büntetőeljárási törvények nem szabályozzák, hogy milyen bizonyítékokat lehet figyelembe venni. Azaz, a jogszabály nem nevesíti, hogy mi használható fel bizonyítékként egy-egy bűncselekmény elkövetésének igazolásához. Sódor István fővárosi főügyész tájékoztatása szerint bármi szóba jöhet bizonyítékként, ami alkalmas lehet a bizonyítandó tény bizonyítására. Egy adat - így nem kizárt, hogy az e-mail is - annak tükrében válhat bizonyítékká, ha már adott az a tény, aminek elkövetését igazolni kell. Az e-mailt tehát nem lehet eleve kizárni a bizonyítékok köréből. Adott esetben például egy beismerő vallomás megalapozásához valószínűleg elegendő az elektronikus levél is. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára úgy nyilatkozott: nem emlékszik olyan ügyre, ahol az e-mailt bizonyítékként használták volna fel. Papp Gábor ügyvéd viszont úgy emlékszik, hogy több olyan polgári peres ügyben is eljárt már, ahol az e-maileket bizonyítékként tárták a bíróság elé. Az elektronikus levelek a felek közötti levélváltásokat igazolták. Az e-mailek létét és azok továbbítását egyik érintett sem cáfolta. Ha viszont valaki vitatja a levél elküldését, illetve kifogásolja, hogy nem is tőle származik az e-mail - a bizonyítás nehézkes.

 

Népszabadság   2001.        www.nol.hu