Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az üresség-érzettel, mély szomorúsággal járó betegség esetén is segíthet a mozgás

2008.06.24

  
 

A mozgás még az olyan betegségek, mint például a skizofrénia esetén is segíthet. Ez a betegségcsoport általában az érzelmi élet, a gondolkodás és a valóság mentális feldolgozásának zavarával jár. Általában a testkép és a test megélése is torzul, a mozgás ezt képes befolyásolni. Mintegy segít "felvenni a kapcsolatot" a saját testtel. A kezelőorvos tanácsát kikérve mozgás- és táncterápiás foglalkozásokkal javítható a betegek állapota.

 

 

 

Stressz

A stressz hatására speciális "stresszhormonok", adrenalin és kortizol termelődnek, melyek a szervezetet folyamatosan készenléti állapotban tartják. A mozgás segít, hogy a szervezet megszabaduljon ezektől a hormonoktól, és ezáltal a feszültség fenntartójától. A mozgás hatására a boldogságérzés kialakulásáért felelős hormonok termelődése is fokozódik.

 

Ajánlott mozgásformák:

Sokan gondolják, hogy a stressz és az indulatok levezetésére a küzdősportok, küzdősportos aerobikórák a legalkalmasabbak, ahol kitomboljuk magunkból a feszültséget. Ez nem minden esetben van így, kísérletek igazolják, hogy az agresszív viselkedés további agressziót szül, érdemes ezért higgadtabb, a figyelmet hatékonyan elterelő mozgásformákat is kipróbálni. A jóga remekül alkalmas arra, hogy megtanítsa a felesleges gondolatok kizárását. Dinamikusabb mozgásra vágyóknak az úszás ajánlott, vagy a táncot, táncos aerobikot érdemes kipróbálniuk.

 

 

Rosszkedv, lehangoltság

Annak, aki unottnak, lehangoltnak, alulmotiváltnak érzi magát, a kis célok kitűzése és azok teljesítése új lendületet és sikerélményt adhat. Érdemes résztávokra, részfeladatokra bontani az edzést, vagy mozgás közben választani mindig újabb célokat. Javasolt ilyenkor a reggeli sportolást választani, ilyenkor kisebb eséllyel merülnek fel kifogások, ráadásul a mozgás örömmel tölt el, feldob és vidámabbá teszi a napot.

 

Ajánlott mozgásformák:

Érdemes kipróbálni a súlyzós és kardio edzések váltogatásából álló köredzést, aerobikóra keretében vagy személyi edzővel. Saját futóedzésünket is színesíthetjük öt, tíz vagy húszpercenként végzett erősítő gyakorlatokkal. Akár futásról, kerékpározásról, úszásról vagy sétáról van szó, fontos, hogy teljesíthető célkitűzéssel induljunk neki, örüljünk, ha sikerült teljesíteni, és próbáljuk mindig egy kicsivel (de tényleg csak kicsivel!) túllépni az előző napi teljesítményt.

 

 

Fáradtság, fáradékonyság

A mozgás hatására javul a szervezet és az agy oxigénellátottsága, ezért érezzük magunkat kirobbanóan energikusnak egy jólesően intenzív edzés után. A fáradékonyságon hatékonyan segít a rendszeresen, szabadban végzett, közepes intenzitású kardioedzés. Erőteljes fáradtság esetén viszont fontos, hogy ne pörgessük túl amúgy is kimerült szervezetünket, a mozgás inkább energiát adjon, mint elvegyen tőlünk.

 

Ajánlott mozgásformák:

Túrázás, kerékpározás, görkorcsolyázás, kocogás, lehetőleg a reggeli órákban, hogy felpezsdüljön a vérkeringés, extra adag oxigént kapjon a test. Fáradtság esetén a jóga, könnyű séta, pilates ajánlott, de az önmagukban végzett légzőgyakorlatok is segíthetnek.

 

Depresszió

Az üresség-érzettel, mély szomorúsággal, kedvetlenséggel járó betegség esetén is segíthet a mozgás, főleg ha friss levegőn, napfényben végezzük. A mozgás hangulatjavító hatása mellet arra is jó, hogy megtanít elfogadni és megszeretni a testünket és ezzel elfogadni és megszeretni önmagunkat is.

 

Ajánlott mozgásformák:

Aerob, szabadban végezhető, nem megerőltető mozgásformák, kocogás vagy séta, esetleg futás. Rendkívül jótékonyak lehetnek még egyes jógapozíciók is, melyek stimulálják az agy azon részeit, melyek a jó hangulatért felelős hormonok termelését szabályozzák.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.