Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az önagressziót kiváltó okok egyike: gondnokság alatt lekötözve

2008.06.30

  

Próbaperek sorozata indult a kiszolgáltatott pszichiátriai betegek védelmében

Népszabadság • 2006.


A mostani választásokon is volt példa arra, hogy a szavazókörben derült ki valakiről: anélkül, hogy tudott volna róla, gondnokság alá helyezték. Így hiába szeretett volna élni alkotmányos jogával, nem szavazhatott, mert nem szerepelt a névjegyzékben. A legújabb jogszabályváltozások ugyan már lehetőséget adnak arra, hogy bárkit csak bizonyos ügykörökben vonjanak gondnokság alá, azaz mondjuk ha az orvos úgy ítéli meg, a választójoga megmaradhat. Ezt a kivételt azonban az egységes bírósági végzésben külön nem tüntetik fel, a hatóságok ezért nem szereznek időben tudomást róla, azaz a beteg automatikusan lemarad a listákról. A pszichiátriai betegek jogait védő, budapesti székhelyű MDAC ( www.mdac.info/en/hungarian ) vezetői emiatt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.     Kép   

Az előbbiek azonban még a pszichiátriai betegek által elszenvedett kisebb méltánytalanságok közé tartoznak. A lekötözés még mindig gyakorlat a pszichiátriai gondozottaknál. A hálós ágyakat ugyan már kivonták a mindennapos használatból, a "lelki elzárás" azonban csaknem mindennapos.

Érdekvédők ezért próbaperek sorozatát indították, s indítják a gondozottak védelmében.

- Találtunk olyan asszonyt, aki már legalább kilenc éve volt a hálós ágyban. A gondozók azt mondták, veszélyes lenne kiengedni. Más helyeken is láttunk eseteket, ahol hónapok, évek óta éltek ágyba zárva betegek. Ilyenkor naponta összesen legfeljebb egy órára jöhetnek ki a "ketrecükből", csak az evés és a mosdó használata jelent számukra minimális szabadságot - nyilatkozták az MDAC vezetői. A kilenc országban vizsgálódó szervezet tapasztalatai a legtöbb helyen aggasztóak: legutóbb egy - nem magyarországi - öngyilkos páciens esete rendítette meg még őket is. Az öngyilkossággal próbálkozó fiatalembert - akit a gondozóknak sikerült megmenteniük - hevederekkel kötözték le, majd három másik betegnek botot adtak a kezébe, hogy verjék társukat. Végül már hiába hívták a kiközözve hagyott beteghez az orvost, nem tudott rajta segíteni. Kép    

Gombos Gábor, a szervezet magyar munkatársa, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint kivonták ugyan a hálós ágyakat a pszichiátriai intézményekből, de egyre több panasz érkezett a betegek lekötözése miatt.

- Csökkent azoknak az eseteknek a száma, amikor szükség volt a beteg bezárására, ami azt bizonyítja, hogy sokszor maga a hálós ágy váltotta ki a dührohamokat. Ettől függetlenül maradt még bőven olyan eset, amikor csak feltételezni lehet, miként kezelik a betegeket az intézményekben - mondja a szervezet vezetője. A szakember szerint a gyógyszeres "csillapítások" száma nem nőtt, tehát sok esetben gyaníthatóan lekötözéssel fékezik meg a dühöngő betegeket. - A pszichiátriai otthonokra van rálátásunk, az ottani vezetők, akik nyitottabbak, jól megoldották a helyzetet, de például a fogyatékosokat gondozó intézményekről nincsenek információink, jóllehet ezekben alkalmazták a leggyakrabban a hálós ágyakat - fogalmazott Gombos.

- Valóban embertelen a hálós ágy, de legfőképp a kikötözés. Főleg akkor, ha még csak nem is hevederrel történik, hanem pizsamadarabokkal. Csak erre futja ugyanis a magyarországi intézményekben. De mi mást tehetne két ápoló, esetleg egy ügyeletes orvos egy magából kifordult dühöngővel? - teszi fel a kérdést dr. Rigó Péter, az Országos Pszichiátriai Intézet osztályvezető főorvosa, akihez naponta több olyan beteg is érkezik, aki a teljes személyzet kapacitását leköti.    Kép      

- Az aktivistáknak el kellene tölteniük legalább egy napot az osztályon, hogy érezzék, minek vannak kitéve az itt dolgozók. Például az ápolónők, akikre olyan tömegű agresszió zúdul - szembeköpés, pofonok -, amit egy laikus egész életében nem él át. A magyar egészségügyi rendszer nincs felkészülve a kezelésükre, még csak egy külön szoba sincs, ahol úgy tombolhatnák ki magukat, hogy se magukban, se másokban ne tegyenek kárt. A főorvos szerint sem a felszereltség, sem a szakembergárda nem adott ahhoz, hogy az emberségesebb módon fékezzenek meg egy-egy rohamot.

Fiala János, az MDAC jogásza a Magyarország ellen indított konkrét próbaperekről nem beszélhet ugyan, de annyi biztos: szervezetük most a lekötözés és a gondnokság alá helyezés gyakorlata ellen mozgósít.

- Az ágyhoz kötözés, ami akár hetekig is eltarthat, ha lehet, még embertelenebb, mint a hálós ágy, csak az alkalmazását nehezebb bizonyítani. A fent említett tragédia már egy kézzel fogható eset, de dolgozunk azon, hogy minél több konkrétumot gyűjtsünk össze - mondta a szakértő.

A mozgáskorlátozó eszközök nem megvédik, hanem traumatizálják a beteget. A korábban bizonyos időt rácsos ágyban eltöltött kezeltek, vagy lekötözöttek mindegyike megalázó és rémisztő élményekről számolt be. Ráadásul a mozgáskorlátozó eszközök sok esetben növelik az önagressziót.   Kép            

Fiala János a gondnokság alá helyezés gyakorlata, de egyáltalán a létezése ellen is tiltakozik.

- Manapság évente csaknem kétezer ilyen eset van, ezek jelentős részében az érintettet még csak meg sem hallgatják. Ezek az emberek sokszor még arról sem tudnak, hogy nem rendelkezhetnek saját életükről. A kocsijukat, a lakásukat, a nyaralójukat "játszhatják ki alóluk" ilyen eszközökkel. Olykor elegendő ugyanis, ha a hozzátartozó kéri a gondokságba vételt, ehhez pedig egy pszichiáter igazolja, hogy az illető hozzá jár - mondja a jogász.

Ha az egyén állapota, vagy betegsége miatt nem képes ügyeinek vitelére, érdekeinek képviseletére, úgy gondnokság alá helyezéssel másra ruházzák át a sorsát jelentősen meghatározó döntéseket. A gondnokság alá helyezés peres eljárás keretében történik, amelyet az illetékes gyámhatóság kezdeményez a bíróságnál, szakorvosi javaslat alapján. Sürgős esetben a személy jogainak védelmében eseti, vagy ideiglenes gondnok jelölhető ki. Ha a beteg ügyeinek vitelével kapcsolatos belátási képessége teljesen és állandó jelleggel hiányzik, akkor nem rendelkezhet például személyi igazolvánnyal, és nyugdíját sem veheti fel önállóan. Ha azonban ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége csak időszakonként, visszatérő jelleggel csökkent nagymértékben, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy bizonyos jogait maga gyakorolja.

 

 

www.nol.hu                                                             www.mdac.info/en/hungarian